Az idő kedvező volt számunkra, mert nem esett az eső, sütött a nap, csak a szél fújdogált, de nem vészesen, tehát nem fáztunk. Ettől függetlenül Prézli eszét ma megint otthon felejtettük. :(  Rettentően kamaszodik, újra és újra játszuk a falka vezérségért küzdött harcainkat. Persze hol máshol, mint éppen a kutya suliba jöjjön rá a süketség. :-)  Hiába hívtam, tett a fejemre, mintha nem is szóltam volna, persze nem hagytam annyiban. Viszont ma nagyon berágtam a kutya sulira. No nem azért, mert a kutyám kamasz és ezáltal alkalmi süket is lett, hanem azért mert szép kioktatást kaptam, hogy mit csinálok szarul, amit aláírok, mondják is el, de ezzel egyidőben azt is el kéne mondani, hogy akkor mit hogy csináljak. Pl. túl sokszor hívom be a kutyát (ami szerintem azért nem igaz), ezért már nem jön be. OK, de akkor szerintem az a normális, ha azt mondják, hogy most kéne behívnod. Ráadásul az egyik oktatóval, jót vitáztunk az ivartalanításon is, mivel szerinte nem a kutyát kéne ivartalanítani, hanem meg kell neveleni és akkor nincs probléma. Szerencsémre a másik oktató mellém állt, hogy azért ez nem teljesen igaz, mert az ösztönöket elég nehéz megnevelni, pláne egy terrier esetében. Valahogy az egész úgy jött le, hogy én csak azért szeretném ivartalanítani Prézlit, hogy nekem legyen jobb és könnyebb vele, ez csak azért érdekes, mert valószinüleg akkor nem venném a fáradságot, időt és pénzt, hogy kutya oviba járjak a kutyával. Na mondanom sem kell, hogy az ivartalanításos vita után, én már minden voltam csak jó gazda nem. :( Pedig nem tartom magam rossz gazdának és persze előfordul, hogy Prézli süketséget tetett, de ez nem rendszeres és szerintem egy kamasz kutyánál ez normális is, hiszen próbálgat és persze igyekezne falkavezér lenni. DE sosem fordult még elő, hogy bárkire is rámorogjon vagy hogy velem akarjon aludni és az asztaltól sem kap ennit, sőt már nem is kunyerál, szóval úgy gondolom bármennyire is el van kényezetetve nálunk Prézli, azért azt ésszel tesszük.

Szóval most arra az elhatározásra jutottam, hogy körbe nézek másik kutya suli után. Nagyon szívesen elmennék a népszigeti suliba, de nagyon messze van tölünk, pont a város másik oldala, de ha nem találok a környéken mást, akkor megyünk oda.

Mindettől függetlenül Prézli alkalmi süketségével együtt nagyon jól érezte magát, iszonyatosan koszosan érkeztünk haza, aminek fürcsizés lett a vége.

A bizonyíték, hogy tisztán mentünk. :)  

Itt már alakultunk a koszosság felé...

Az alalkalmi süket Prézli, aki éppen ezerrel szalad felém, szóval azért hallgatott is rám :)

És itt is felém szalad éppen...

Mivel Prézli tudatában volt vele, hogy összeségében rossz volt, ezért olyan ártatlan fejjel utazott haza felé az anyós ülés előtt a földön, meg se próbált felülni az ülésre, méghogy a kutyáknak nincs lelkiismeret furdalásuk. :) bár az autónknak ma ez volt a szerencséje.

Haza érkezés után a RETTENET... az elvben hófehér kutyusom... :)))

Ne haragudj rám mamiii, én olyan jól éreztem magam...

A nap büntetése, a fürdés... :))) bár csendben tűri, ettől még utálja... 

És a végeredmény, egy hófehér, ártatlan, szép és illatos Prézli kutyus. :))) 

Nózi Prézli :)))

Mai nap alkalmi süketségéhez, még két dolog is hozzá tartozik, az egyik, hogy drága Piri cica jóvoltából, Prézli egyáltalán nem volt éhes a kutya suliba, így annyira nem érdekelte, hogy párizsival szeretném jutalmazni, hiszen a suli elött puszilt be egy fél zacskó macska kaját. :)

A másik, amit már megfigyeltem, a héten nem tudtunk annyit sétálni, mint amennyit szoktunk, hiszen szinte egész héten szakadt az eső. A parkba nem voltunk tombolni csak vasárnap utoljára és sétálni is a héten csak kétszer jutottunk el. Hiába mentünk el kutya suli elött egy órát rohangálni, az kevésnek bizonyult. Ilyenkor szokott Prézli szabályosan tombolni, persze ezzel nem a bizonyítványom magyarázom, hiszen nem érzem, hogy kéne. 

Egy kutya sulitól én azt várnám el, hogy átbeszéljük a dolgokat és nem kategórikusan azt mondani, hogy én rossz gazda vagyok és a kutya irányít engem, mert ez így ebben a formában nem igaz nálunk. Hiszen számos tényező befolyásolja az ottani viselkedését, még akár az is, hogy éppen milyen (fiú vagy LÁNY) barátokkal szaladgálhat együtt, és a cél a sulival az lenne, hogy ne legyenek befolyásoló tényezők, hanem Prézli minden körülmények között, bárhol, bármikor hallgasson rám.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.