Gyönyörűen sütött ma a nap, nem esett végre semmi, és a szél sem fújt, már hosszú hetek óta nem volt hozzánk ilyen kegyes az időjárás. Természetesen ezt ki is használtuk, és talán utoljára az idén télen, elmentünk szánkózni. Őszintén szólva én imádom a telet, a havat, sőt még az eső szépségét is látom, de már ez nekem is sok, nagyon sok havat lapátoltunk már idén télen. Mindenesetre mindenki jól érezte magát a mai szánkózás alkalmával, mert senkinek sem fázott semmije, sem az orra, sem az arca, így igazán élvezni lehetett a szabadban eltöltött órákat. Prézli is hatalmasat szaladgált.  

Jaj itt maradtam, hova mentek?!

Ne hagyjatok iiiiiitt....

Már le is mentek?! éppen most értem ide...

Megint felmentek... fel-le-fel-le minek néznek ezek engem...

Most már inkább lent megvárom őket...

Na jóó, mégis feljövök én is...

Ez nem igaz, mire felérek, már megint lementek... ez kinek jó móka, én annyira azért nem élvezem... :)

A nagy szánkózó csapat :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.